A legnagyobb energiát, az álló autó megmozdítása emészti föl. Mintegy 600 %-kal több üzemanyagot használ föl az álló jármű mozgásba-hozása és felgyorsítása, az 5-10 km/h-val gurulóéhoz képest. (Ez hétszeres fogyasztást jelent!) Két összetevőn lehet változtatni (I, II.):

I. Kerülje el a felesleges elindulásokat!

1. Piros lámpánál, gyakori rossz szokás, hogy sokan, amikor úgy érzik, hogy a lámpának ideje lenne már "kizöldülni", a váltót egyesbe rakva, elkezdenek előrearaszolni, kétszer-háromszor is elindulva, és néhányszor tíz cm után újra megállva. Ilyenkor az egyszeri elinduláshoz egyébként szükséges üzemanyagnál, 200-400 %-kal is többet égetnek el. Ezt még gyakorlott, hivatásos sofőrök is elkövetik! Még BKV buszt is láttam így araszolni!
Csak akkor induljon el, amikor a lámpa tényleg zöldre vált, illetve, ha az Ön előtt várakozó autó tényleg elindult, és nem csak előregurult két métert, majd megállt, mert előtte még nem indultak el! Ne próbálja ezzel az araszolással "siettetni a lámpát", csak üzemanyagot fogyaszt, valamint koptatja a motort és a hajtásláncot! Lépjen a fékre (tegye üresbe a váltót, és ne kinyomott kuplunggal várakozzon), és figyeljen oda, hogy csak akkor vegye le a fékről a lábát, amikor el is lehet indulni! Ezzel le is lehet szokni az araszolásról. Nekem ezt sikerült a legkönnyebben megváltoztatni.
Azokat az automatákat, amelyek, ha nem lép a fékre "kúsztatják" az autót, érdemes 20 másodpercesnél hosszabb megállás esetén 'N'-be rakni. Ezzel is megtakaríthat némi üzemanyagot. Amikor a féken tartja a lábát, az az energia, ami a kúszást előidézi, a váltón belül emésztődik föl. Fontos, hogy sárgánál, vagy amikor az akadály megszűnni látszik, tegye újra D-be a váltót, és csak akkor adjon gázt, amikor az autó már elkezdett kúszni, különben a váltó hirtelen igénybevételt kap, ami tönkremenetelhez vezethet! (Erről több automata specialistát megkérdeztem, valaki ajánlja, valaki nem, de az biztos, hogy rövidebb, pár másodperces megállások esetére nem javasolt.)

2. Dugóban, vagy közlekedési lámpánál, ha a sor nem, de az Ön előtti autó előre gurul 2-3 métert, semmi szükség rá, hogy Ön egyből kövesse! Várjon, amíg a sor tényleg elindul! (Ez alól tegyen kivételt, ha azzal, hogy előrébb megy, segít valakit például a sávváltásban, az úton való áthajtásban, vagy abban, hogy megszűnhessen akadály lenni, például azáltal, hogy elhagyhatja a kereszteződést, ahova figyelmetlenül beragadt.)

3. Amikor a zöldnél a sor tényleg megindul, akkor Ön is azonnal induljon. Egy általánosan elkövetett hiba miatt, a közlekedési lámpák zöld jelzésén, a lehetségesnél jóval kevesebb autó halad át. A sor nem viszonylag egyszerre indul el, és nem haladás közben (tehát a sebesség növekedése miatt, azzal párhuzamosan) növekszik meg az autók közötti követési távolság, hanem az autósok csak némi kivárással indulnak egymás után, ha már kialakult a menet közben szükséges - azonban a kezdeti kis sebesség mellett indokolatlan követési távolság. Induljon tehát egyszerre az Ön előtti autóval, és erre, mint követendő magatartásra minél több ismerőse figyelmét hívja föl!
Ez nem lesz azonnali hatással járműve fogyasztására, de ha kellően sokan alkalmazzák, gyorsulni fog a forgalom, kevesebb várakozásra lesz szükség! (Viszont ilyenkor nagyon figyeljen, nehogy az Ön előtt haladóba hátulról belehajtson, ha az hirtelen megáll. Ne csak az Ön előtti járművet figyelje, hanem a teljes környezetet. Nagy divat áthajtani piroson. Ilyesmi okozhatja azt, hogy az aki zöldnél elindult, hirtelen mégis blokkolni kényszerül...) Ugyanígy érdemes betartania, hogy egy kereszteződésbe csak akkor hajt be, ha annak elhagyása már a behajtás előtt biztosnak látszik! Ezzel jelentős dugók kialakulása akadályozható meg. Addig is, amíg a rendőrség nem tudja megfelelő számú közlekedési rendőrrel súlyosan, és visszatartó erőt jelentőn szankcionáltatni az ilyen beragadásokat, mi autósok fogjunk össze, és figyeljünk erre oda! Ha minél többen betartjuk ezt a közlekedési ALAPSZABÁLYT, a beragadóknak annál cikibb lesz, hogy akadályozzák a többieket, és annál többen fognak odafigyelni erre, így csökkentve az üzemanyag és időzabáló, feleslegesen kialakuló dugók számát.

4. Ha hosszabb, közlekedési lámpa nélküli szakaszon (bevezető utakon, rakpartokon, Ferihegyi (gyorsforgalmi) úton, országutakon, autópályákon) dugóban araszolva, a kocsisor hirtelen meglódul Ön előtt, ne eredjen utánuk ugyanazzal a sebességgel, ahogy ők haladnak, csak akkor, ha előretekintve azt látja, hogy indokolt a meglódulás, mert most már tényleg akadálytalanul haladhatnak. Általában nem ez a helyzet, hanem sokkal inkább az, hogy a sor néhány száz méter után újra lassításra, vagy megállásra kényszerül. Ha erre figyel, közel egyenletes sebességgel haladhat, nem kell feleslegesen felgyorsítania, csak azért, hogy minél hamarabb megállhasson...

Ha elindult, hogyan gyorsítson?

5. A hetvenes évek végén, az olajválság idején, volt egy takarékossági kampány, ami azt hirdette, hogy "gyorsítson lassabban!". Hát, ezt sem jó szakember találhatta ki, az biztos! Így nem csak, hogy tutyimutyivá, másokat indokolatlanul feltartóvá - bosszantóvá válik a vezetés, de még üzemanyagot megtakarítani sem lehet vele, sőt! Van még egy módszer, amit tévesen gondolnak hasznosnak. E szerint padlógázt kell nyomni, és nagyon hamar (kb. 1.500-as fordulaton) kell feljebb váltani. Ezzel az a gond, hogy habár némi megtakarítás elképzelhető vele, meglehetősen idegessé és nevetségessé válik ettől a vezetés, ezen kívül régebbi autóknál az is előfordulhat, hogy a nem tökéletes égés miatt elégetetlen üzemanyag távozik a motorból, ami tönkreteheti a katalizátort.
Akkor mi a legjobb módszer?
A legjobb hatásfokú gyorsítás jobban kihasználja a motor erejét. Persze nem a csikorgó/füstölgő gumikkal, üveghangig pörgetett motorral történő "kilövésre" gondolunk.

A legtöbb autónál valahogy így érdemes: dinamikusan, de semmiképp sem vadul! Tehát városi forgalomban, ha nem az intenzív gyorsulás, hanem a gazdaságosság a cél, akkor úgy nyomja a gázpedált, (kb. 1/3, max. 1/2, gázzal) hogy a gyorsulás viszonylag jól érezhető, de ne túl intenzív legyen! Váltani a nyomatékmaximum közelében érdemes, ami a legtöbb átlagos benzines autón a maximális fordulatszám 40 - 55 %-a között van, dízeleknél kb. 30 - 40 % közé esik. (Ez függ a szelepek számától is.) A pontos adatokat a legtöbb autó üzemeltetési kézikönyve tartalmazza, a műszaki adatok fölsorolásánál. Ha ez nem áll rendelkezésre, percek alatt kideríthető az Interneten. Sajnos főleg a teljes terheléshez (azaz a teljesen nyitott fojtószelephez) tartozó görbéket adják meg, a valósághoz jóval közelebb álló ún. részterhelési diagramok nem jellemzőek, pedig a fentiek szempontjából ez lenne hasznosabb, ugyanis részterhelésnél a nyomatékgörbe a kisebb fordulatszámok felé tolódik el. Ezért a teljes terheléshez tartozó nyomatékmaximumnál valamivel kisebb fordulaton érdemes feljebb váltani. A legjobb fogyasztáshoz tartozó váltási fordulatszámot érdemes kikísérleteznie. Az üzemeltetői kézikönyvet azért is érdemes átolvasni, mert általában található benne egy hasonló című fejezet: "Gazdaságos és környezetkímélő vezetés", ami hasznos információkat ad a gyorsítással, sebességváltással kapcsolatban is, az adott autó sajátosságainak figyelembevételével.
Ha márkaszervizben jár, kérdezzen rá, hogy autója hogy takarékosabb! Ha a szakszerviz nem tud információt adni, kérdezze meg a márkaklubok tagjait is. (Nem biztos, hogy az első fórum-hozzászólás lesz a tuti, többek véleménye kell.)

6. A terepviszonyok is beleszólnak abba, hogy meddig húzassa ki a motort. Emelkedőn, vagy nagyon megterhelt autóval például gazdaságosabb a finomabb gyorsítás. Autóúton-autópályán, a magasabb elérendő sebesség miatt, a magasabb fordulatszám-tartományokig kell pörgetni a motort, különösen a 3. fokozattól kezdve.)
Visszatérve a nagyon lassú gyorsítás árnyoldalaira, ez különösen, ha alacsony fordulatszám melletti felváltásokkal együtt alkalmazzák, a gazdaságtalanságon túl az autó "ellustulásához*" is vezet, valamint a dízelek koromszűrőjének sem tesz jót. (*Az autó ellustulása attól következik be, hogy a motorban (főleg a szelepek környékén) felrakódások keletkeznek, amik károsan befolyásolják a gázcserét.)

7. Szükség esetére: a maximális gyorsításhoz nem az egyből tövig nyomott gázpedál szolgáltatja a motornak az optimális mennyiségű üzemanyagot. A legnagyobb gyorsításhoz is a pedál folyamatosan növekvő benyomására van szükség. Ha az optimálisnál gyorsabban nyomjuk be a pedált, az túl szegénnyé teszi az üzemanyag-levegő keveréket, így nehezítve a motor dolgát a teljesítmény hatékony leadásában. Ha szeret gyorsan elindulni, tapasztalja ki, hogy milyen sebességgel kell benyomnia a gázpedált a legnagyobb gyorsításhoz. Ma már egyre elterjedtebbek az olyan motorok, ahol a gázpedál benyomása csak a vezérlőkomputernek ad parancsot (fly by wire), amely mindig a kívánt teljesítmény- leadáshoz szükséges optimális mennyiségű üzemanyagot juttatja a motorba. Az ilyen gázpedált érdemes csak tövig nyomni a maximális gyorsításhoz.

8. Csúszós úton (késő őszi, téli, kora tavaszi nyálkás időben, kezdődő esőben) a gyorsítás a szokásosnál kisebb gázzal történjen, ugyanis "slip" hatás érvényesül. Ilyenkor a kerék észrevehetően nem pörög ki, de néhány százalékkal valójában gyorsabban forog, mint amennyire az autót viszi előre, hiszen a csúszós úton kevésbé tud megkapaszkodni a gumi. Ez is többletfogyasztást okoz.

Jól megtanultuk, de inkább felejtsük el!

9. Mi még az autósiskolában úgy tanultuk, hogy a váltást csak szép sorban szabad végezni: 1-2-3-4-5. (Hol volt akkor még 5. sebesség az "ezerkettesen"!? A szerencsések vezettek csak "ötgangos" autót az ATI-nál vagy az MHSZ-nél! - Ha ezt teljesen érti, valószínű 1975. előtt született!☺) Pedig, ütemesen haladó városi forgalomban - (viszonylag) sík terepen - a 4. fokozatot egyszerűen el kell felejteni! Ha elérte az 50 km/órás sebességet, a 3-as után egyből kapcsoljon 5-ösbe! A mai motorok többsége megfelelően rugalmas ahhoz, hogy sík terepen már 50 km/h sebességnél, 5. sebességfokozatban is rángatás- mentesen, erőlködés nélkül hajtsák az autót. Ennél a sebességnél a 4. fokozat használata, folyamatos tempós haladást lehetővé tévő forgalomban, sík úton, csak fölösleges megszokás. Egy adott útszakaszon, ahol azonos sebességgel 4-es helyett 5- ös fokozatban halad, 10 - 15% üzemanyag megtakarítás is elérhető. Tehát, amennyit csak ésszerűen lehet, városban is közlekedjen 5. fokozatban!

Három dologra azonban figyeljen oda!

Az egyik: erőtlenebb motorok esetében elképzelhető, hogy az autó 5. sebességfokozatban 50-55 km/h sebességnél csak erőlködik. Ebben az esetben ezt a módszert ne használja!

A másik egy olyan hiba, ami figyelmetlenség esetén könnyen rendszeres velejárója lehet a módszernek! Ha a forgalom tempója nem teszi lehetővé az ötös fokozatba kapcsolást, ne felejtse a váltót hármasban, hanem kapcsoljon fel négyesbe, illetve ha kissé le kellett lassítania (mondjuk 45-re) akkor gyorsításhoz kapcsoljon vissza a megfelelő fokozatba, és ne hagyja, hogy a motor ötösben erőlködjön, mert rossz lesz a gyorsítás hatásfoka.

A harmadik pedig az, ami eleinte különösen könnyen előfordul, hogy 5. sebességben haladva, mire ránézünk a sebességmérőre, az már jóval 60 km/h feletti értéket mutat, ugyanis a fülünkkel megszoktuk, hogy városi forgalomban, 50-60 között milyen hangja van a motornak, és az a hang 5. fokozatban nyilván magasabb sebességnél jelentkezik.
A fentiek nem az az elsődleges üzenete, hogy ötösben haladjon, hanem az, hogy a gyorsításnál kihagyhat sebességfokozatokat. Ha a haladási sebesség nem engedi az 5. fokozatot, akkor ezt ne úgy alkalmazza, hogy hármasból ötösbe vált, hanem úgy, hogy kettesből négyesbe. Dinamikusabb gyorsításnál, ha mondjuk kettesben húzatja az autót 50-ig, még az is működik, ha kettesből egyből ötösbe vált. Ezt gyakorolni kell, hármasba ugyanis szinte beesik a váltó, ötöshöz viszont oda kell figyelni. Ha az autója hatsebességes, ennek megfelelően alkalmazza ezt! Kézzel is kapcsolgatható automatáknál nem biztos, hogy jót tesz a váltónak, ha gyorsan kettőt pöccintve két sebességgel vált feljebb, ezért jobb, ha pár pillanatig hagyja egy adott sebességfokozatban pörögni a váltót. Érdemes kizárni egy zavaró tényezőt is, ha tényleg a fogyasztás javítása a cél: a hangos zenehallgatás lehet, hogy örömtelibbé teszi az autózást, de a mellett, hogy veszélyes, hiszen kizárja a fontos környezeti zajokat (sziréna, duda, közeledő motoros), a motorhangot is elnyomja, így hajlamossá teszi a sofőrt a motor túlzott pörgetésére, a magasabb fokozatba kapcsolás késleltetésére, vagy elhagyására.

10. Ha kisebb sebességgel, de egyenletesen lehet haladni, akkor válassza ki azt a sebességfokozatot, amelyben a motor a legalacsonyabb fordulatszámon jár, erőlködés nélkül! Gyorsításhoz ekkor is vissza kell kapcsolni, Azt, hogy a motor még az optimális fordulatszám-tartományon belül van-e, egyszerűen leellenőrizheti azzal, hogy kipróbálja, hogy egy finoman növekvő gázadással érezhetően képes-e gyorsítani az autót. Ha nem, akkor eggyel kisebb fokozatba kell váltani. Természetesen sohase gyorsítsa túl az autót, hogy azután fékkel kelljen a sebességet a forgalom ritmusa, illetve a megengedett sebesség szerint csökkentenie!

Forrás: www.autostitkok.hu