A gyakorlati oktatás alapvetően két részből áll.

Egyrészt meg kell tanulni vezetni, ezalatt azt értem, hogy meg kell tanulni az autót irányítani. Például meg kell tanulnia mindenkinek, hogy mennyire tekerje a kormányt ahhoz, hogy az autó oda kerüljön, ahová szeretné, mennyire nyomja a fékpedált , ahhoz hogy az autó ott álljon meg, ahol szeretné...

A másik cél pedig, hogy a tanuló megtanuljon közlekedni. Ez már egy tágabb fogalom. Itt a legfontosabb a közlekedés más résztvevőire irányult figyelem, és a velük való együttműködés.

Ezt az utóbbi célt sajnos soha nem fogjuk elérni. Azt gondolom, hogy akik az utakon vannak - beleértve magunkat is - nem tudnak közlekedni, mert a közlekedést mindenki csak tanulja, bár a legtöbben átlagon felülinek tartjuk magunkat.

Mindezzel együtt viszont minden tanfolyamhallgatónak el kell jutnia arra a szintre, hogy ezt a tanulást önállóan folytathassa tovább. Erről az állapotról viszont majd a forgalmi vizsgán adhat mindenki számot.

Véleményem szerint  e fenti két részt nem lehet igazán elválasztani egymástól. Már az első órán azzal kezdünk, hogy elkezdünk figyelni a többiekre, de a vizsga előtti utolsó alkalommal is gyakorlunk manőverezési feladatokat.

2004. január óta már a B kategóriás képzésben nem is kell külön vizsgán számot adni arról, hogy valaki megfelelően tudja irányítani az autót. A forgalmi vizsgán viszont a manőverezési feladatok végrehaljtása során ezt mindenki bemutathatja.

Ezektől függetlenül mindenkivel  a saját képességeinek megfelelően, egyéni ütemben haladunk a közlekedni tanulás útján.

A manőverezési feladatokról készült videók itt találhatók.

Az ellenőrzési feladatokhoz pedig itt találsz segítséget.

A korábbi időszak dokumentumai megtekinthetők:

• Járműkezelési vizsgák rendje

• Vizsgaminősítőlap